1. cikk / 35 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
2. cikk / 35 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
3. cikk / 35 Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője
4. cikk / 35 Egyszemélyes kft. tulajdonosának szülése
5. cikk / 35 Egyéni cég tagja
6. cikk / 35 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
7. cikk / 35 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
8. cikk / 35 Főállású anya vállalkozásai
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
9. cikk / 35 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
10. cikk / 35 Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.