Tartósan keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyt. Jelen esetben erről van szó, hiszen a munkavállaló keresőképtelen beteg, munkáját nem képes ellátni, és már táppénzre sem jogosult. A munkáltató felmondása esetén a munkavállalóval természetesen el kell számolni, ki kell számára fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Biztosítás emberi reprodukciós eljárás alatt

Kérdés:

Miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés alatt, amennyiben igazoltan van távol a munkahelyétől? Mi a foglalkoztató teendője a bejelentés és a járulékfizetés tekintetében erre az időszakra vonatkozóan?

Részlet a válaszából: […] ...idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér- [illetmény], átlagkereset- [távolléti díj], táppénzfizetés történt.)A foglalkoztatónak a biztosítás szünetelését a ’T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie. Más teendője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...emelése ezzel a 2023. évben két ízben is átszámolásra, és az erről szóló értesítés megküldésére kötelezi a kifizetőhelyeket.A táppénz mértékének egy napra jutó maximumösszege a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbérhez – a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...a második kérdéssel. A táppénz a keresőképtelenség idején a biztosítottat ért keresetveszteség pótlására szolgál, így a jogosultság megállapítása során elsődleges kérdés, hogy egyáltalán történik-e keresetveszteség.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja

Kérdés:

A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] ...jövedelem vehető figyelembe.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
Részlet a válaszából: […] ...idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér- (illetmény), átlagkereset- (távolléti díj), táppénzfizetés történt.A munkaidő heti 20 órásra csökkentése esetén értelemszerűen szintén nem beszélhetünk heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Előbbi szabályokra tekintettel tehát a kérdésbeli munkavállaló a táppénzre jogosultságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani a GYED alapját.Ha azért nincs az apának a jogosultságát megelőző naptári év első napjától 180 napi jövedelme, mert táppénzben részesült, a GYED alapját a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásban lévő.Az Eb-tv. rendelkezései szerint az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban álló személynek mind a táppénzre, mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra való jogosultságát, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...idejére amunka­viszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér(illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt; – az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartamaalatt is, kivéve ha a letartóztatottat az ellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.
1
2