5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Kell valamilyen módon tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy betegsége esetén a betegszabadság után nem jogosult táppénzre? Alá kell íratni vele valamilyen nyilatkozatot, vagy elég a szóbeli tájékoztatás ebben az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 5 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
3. cikk / 5 Táppénz alapja ismételt keresőképtelenség esetén
Kérdés: Új táppénzalapot kell megállapítania a kifizetőhelynek, vagy folyósítható a már megállapított napi alap figyelembevételével a táppénz annak a dolgozónak az esetében, aki 2015. április 21-től május 31-ig keresőképtelen volt, 2015. június 1-jére az orvos keresőképessé nyilvánította, de ugyanezen naptól nagyalakú orvosi igazolással ismét keresőképtelen "8"-as kóddal? A munkavállaló részére az első naptól táppénzt folyósítottak, mert ebben az évben már kimerítette a betegszabadságát. Amennyiben új táppénzalapot kell megállapítani, a dolgozó rosszabbul jár.
4. cikk / 5 Táppénz maximumösszege
Kérdés: Valóban alacsonyabb összegben fogja-e kapni a táppénzt a 2011 júniusában végzendő műtéte utáni hosszú ideig tartó keresőképtelensége idejére az a munkavállaló, aki 2011. évben már volt keresőképtelen, és a betegszabadság kimerítését követően táppénzben részesült, amelynek összegét a 2010. évben elért jövedelmei alapján állapította meg a munkáltatójánál működő kifizetőhely? A táppénz napi összege a járulékfizetési felső határ figyelembevételével 10 400 forint volt, de az ügyintéző tájékoztatása szerint ez az összeg csökkenni fog annak ellenére, hogy a jövedelem ennél jóval magasabb.
5. cikk / 5 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Helyes-e a kifizetőhelyi ügyintéző tájékoztatása, amely szerint nem jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2006-ban üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében jelenleg is baleseti járadékban részesül, és ugyanazon üzemi baleset következtében 2011. január 6-tól keresőképtelen, amelynek időtartama előreláthatólag hosszadalmas lesz? A munkavállaló 2010. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén.