8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Járulékkötelezettség nyugdíj folyósításának szünetelése alatt
Kérdés: Kell járulékot vonni a saját cégében fennálló munkaviszonyában egy nyugdíjas főorvostól, akinek jelenleg szünetel a nyugellátása, mert egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll? Újra fogják számolni a nyugdíját, amikor megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszonya?
2. cikk / 8 Ápolási díjban részesülő nyugdíjas személy nyugdíjának növelése
Kérdés: Valóban jogosult a nyugellátása kiegészítésére az a nyugdíjas személy, aki több mint hat évig ápolási díjban részesült az édesanyja gondozása miatt, ezért csak napi 2 órás állást tudott vállalni? Amennyiben igen, milyen jogcímen és hol kell elindítani az igénylést?
3. cikk / 8 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
4. cikk / 8 Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjának emelése
Kérdés: A nyugdíjasként történő járulékfizetésre tekintettel jár-e valami annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki 2008 februárja óta folyamatosan dolgozik, és fizeti a járulékokat?
5. cikk / 8 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
6. cikk / 8 Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára
Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
7. cikk / 8 1951-ben született rokkantnyugdíjas nő lehetőségei
Kérdés: Mennyit és havonta milyen összegért dolgozhat 2009-ben az az 1950-ben született nő, aki 1998 decembere óta 67 százalékos rokkant, jelenleg 6 órában dolgozik, és a 2009. február hónapban esedékes felülvizsgálaton újra rokkantnak minősítik? Mennyiért dolgozhat abban az esetben, ha nem százalékolják le tovább? Mikor mehet el saját jogú nyugdíjba? Milyen bérszabályok vonatkoznának rá, ha 2008-ban megszüntetné a rokkantnyugdíját, és elmenne saját jogú nyugdíjba? Jelenlegi nyugdíja 70 ezer forint, nyugdíjazás előtti átlagkeresete 48 ezer forint volt.
8. cikk / 8 Rehabilitációs járadék
Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
