11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíját abban az esetben, ha a járandóság folyósítása alatt folyamatosan dolgozik? Figyelembe fogják venni az erre az időszakra eső keresetét az ellátás összegének kiszámítása során?
2. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan számolják ki az öregségi nyugdíj összegét annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki az ellátás mellett dolgozott, és 2020. július 6-án betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát?
3. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan, mi alapján fogják megállapítani az öregségi nyugdíjat annak a jelenleg 62 éves férfinak, aki 30 évet töltött egyenruhás szolgálatban, majd 2000-ben szolgálati nyugdíjba vonult, amit 2012. január 1-jétől jelenleg is szolgálati járandóságként folyósítanak tovább? Az érintett 2000-től folyamatosan munkaviszonyban áll, és nyugdíjazásáig dolgozni is szeretne.
4. cikk / 11 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
5. cikk / 11 Rokkantsági nyugdíj alatt végzett munka beszámítása az öregségi nyugdíjba
Kérdés: Beszámítják-e a rokkantsági nyugdíj alatt biztosításban töltött időt, valamint nyugdíjalapnak számít-e a kapott munkabér annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak az esetében, akinek az ellátása a kereset nagysága miatt megszűnt, a következő hónaptól azonban öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?
6. cikk / 11 Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től
Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
7. cikk / 11 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
8. cikk / 11 Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára
Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
9. cikk / 11 1951-ben született rokkantnyugdíjas nő lehetőségei
Kérdés: Mennyit és havonta milyen összegért dolgozhat 2009-ben az az 1950-ben született nő, aki 1998 decembere óta 67 százalékos rokkant, jelenleg 6 órában dolgozik, és a 2009. február hónapban esedékes felülvizsgálaton újra rokkantnak minősítik? Mennyiért dolgozhat abban az esetben, ha nem százalékolják le tovább? Mikor mehet el saját jogú nyugdíjba? Milyen bérszabályok vonatkoznának rá, ha 2008-ban megszüntetné a rokkantnyugdíját, és elmenne saját jogú nyugdíjba? Jelenlegi nyugdíja 70 ezer forint, nyugdíjazás előtti átlagkeresete 48 ezer forint volt.
10. cikk / 11 Rokkantsági nyugdíj megszűnése és újbóli megállapítása
Kérdés: Kinek a kötelessége értesíteni a nyugdíjfolyósító igazgatóságot a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnéséről abban az esetben, ha a nyugdíjas magánszemély állandó munkát vállal? A munkáltató elektronikus bevallása alapján hivatalból megszüntetésre kerül-e a nyugdíj, vagy a dolgozónak, illetve a munkáltatónak be kell jelentenie a jogosultság megszűnését? Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság újból bekövetkezik, és a dolgozó rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását kéri, akkor a nyugdíj összegének megállapításakor milyen szolgálati időt kell figyelembe venni?
