10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
2. cikk / 10 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
3. cikk / 10 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
4. cikk / 10 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
5. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása
Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
6. cikk / 10 Szolgálati idő megváltása
Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
7. cikk / 10 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
8. cikk / 10 Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei
Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
9. cikk / 10 "Napszámosok" foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
10. cikk / 10 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
