16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Jutalom figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés: Figyelembe veszik a 2024. február hónapban fizetett több millió forint összegű jutalmat a nyugdíj összegének kiszámítása során egy kft. munkavállalójának az esetében, aki 2025. március 16-án éri el a nők 40 éves nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időt? A munkavállaló heti 30 órában egy iskolában tanárnő, és heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik a jutalmat fizető kft.-nél.
2. cikk / 16 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
3. cikk / 16 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
4. cikk / 16 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
5. cikk / 16 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
6. cikk / 16 Nyugdíjemelés
Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?
7. cikk / 16 Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
8. cikk / 16 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
9. cikk / 16 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló munkaviszonyba a rendszeres szociális járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett, napi 6, heti 30 órában végzett, hivatalosan bejelentett munkavégzés? Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki májusban lesz 55 éves, 13 évvel ezelőtt 31 év munkaviszonyt állapítottak meg részére, korábban III. csoportos rokkant volt, most pedig rehabilitációs ellátásban részesül?
10. cikk / 16 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
