Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjbiztosítási szempontból azt jelenti, hogy mivel kisadózóként nem terjed ki rá a biztosítás, e jogviszonyában nem szerzett szolgálati időt, míg a társas vállalkozói jogviszony azért nem vehető figyelembe, mert nem teljesített járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Jogosultság álláskeresési járadékra

Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból biztosítottak lesznek, ami egyben azt is jelenti, hogy ez az időtartam beleszámít a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időbe is.A jogszabályok értelmezése után egyértelműen megállapítható, hogy a szakképzési munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...bérminimum heti 20 órára arányosított összegét állapítsák meg a felekmunkabérként, és ez az összeg szolgálhat járulékalapul is.A szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 39. § (1) bekezdéseértelmében arányosításnak akkor van helye, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző 4naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbáb)rehabilitálható, ésc) életkoraszerinti szükséges szolgálati időt megszerezte.Az egészségkárosodottszemélyek szociális járadékairól szóló 387/2007. Korm. rendelet (R.) 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.