Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjbiztosítási szempontból azt jelenti, hogy mivel kisadózóként nem terjed ki rá a biztosítás, e jogviszonyában nem szerzett szolgálati időt, míg a társas vállalkozói jogviszony azért nem vehető figyelembe, mert nem teljesített járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...a méltányossági CSED folyósításának legkorábbi kezdő időpontja tehát a gyermek születése. Tekintettel arra, hogy a szükséges szolgálati időnek a GYED esetében is a gyermek születése időpontjában kell meglennie, így azt már gyarapítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...aki 2006. december 31-ét követően biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, kérelemre minden megszerzett 365 napszolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagosösszegének 0,4 százalékával meg kell emelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Adatvédelem

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?
Részlet a válaszából: […] ...azonosító jelét,– a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot,– a foglalkoztató adatait,– a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozóadatokat,– a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét,továbbá– a biztosított után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak – a nála eltöltött szolgálati idő igazolásántúl – jogszabályban meghatározott feladatai nincsenek a dolgozója nyugdíjbavonulásával kapcsolatban, azonban szakszerű segítségével megkönnyítheti azügyintézést. A munkáltató a szolgálati időt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.