Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Kiküldött munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.A szociális hozzájárulási adó alapjának a meghatározása során a Szocho-tv 1. §-ának (3) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] ...személy a munkát Magyarországon végzi [2011. évi CLVI. tv. 454. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése].A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó tekintetében. Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját a szerzői jogi védelem alatt álló mű, alkotás hasznosítására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a személyijövedelemadóelőleg-alapot képező juttatások képezik a munkavállalókat terhelő egyéni járulékok és a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, ezért a kérdéses esetben elmondható, hogy a lengyel állampolgárságú munkavállalók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Maláj állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az előb­bi szabályok értelmében Magyarországon adó­előleg-­alapot képező jövedelme nem keletkezik, járulékalapnak, illetőleg a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelemnek a szerződésben meghatározott díjat kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § k) pont 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában ugyancsak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér képezi a szociális hozzájárulási adó alapját. Mind a biztosítottat terhelő járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett díjazások nem tekinthetők semnyugdíjjárulék-, sem egészségbiztosításijárulék-alapnak, továbbá nem képezik aszociális hozzájárulási adó alapját sem. Itt kell utalnunk a Tbj-tv. R. 3.§-ára, amely szerint, ha a szerzői jogi védelem alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.