Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek esetében (e körbe tartozik az osztalék is) maximum a minimálbér összege huszonnégyszeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni.Tehát a maximum-adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a meghatározásánál csak az szja-köteles jövedelemből kell kiindulni, ahogy a Szocho-tv. 6. §-ának (2) bekezdése is rögzíti, hogy a szociális hozzájárulási adó alapja – főszabályként – az szja-köteles jövedelem.Ugyanakkor a főfoglalkozású – tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
Részlet a válaszából: […] A szüneteltetés tartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség nem terheli, ugyanakkor – mivel nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett részmunkaidőben munkaviszonyban áll. Hogy a munkaideje napi vagy heti 4 óra, az a kérdésből egyértelműen nem derül ki, de ez az egyéni vállalkozóként fizetendő kötelezettségek szempontjából érdektelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] A választ egy általános félreértés eloszlatásával kell kezdeni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei-re ugyanis – szinte – semmilyen hatással nincs az, hogy a vállalkozó mikor és milyen formában veszi ki ténylegesen a jövedelmét. Az átalányadózás lényege –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 7. §-ának (3) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...törvény 456. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem. Ugyanezen törvény 457. §-ának (3) bekezdése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.