Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben is biztosított, munkabére után az általános szabályok szerint kell leróni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés:

Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?

Részlet a válaszából: […] ...ellátásban részesül.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság havonta a minimálbér kétszereséig mentesül adóalapja után a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...300.000 = 3.600.000 × 60% = 2.160.000 – (6 × 232.000) = 768.000 forintos adóköteles jövedelmet lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adó maximumalapját (24 × 232.000 =5.568.000 forint) 300.000 + 768.000 = 1.068.000 forinttal csökkenthetjük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Egyéni ügyvéd ideiglenes özvegyi nyugdíja

Kérdés: Valóban nem szerzett további szolgálati időt a felesége halálára tekintettel folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj tartama alatt az az egyéni ügyvéd, aki 2020-ban betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de úgy döntött, hogy a nyugdíjnövelés érdekében tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...további szolgálati időt nem szerzett, de járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem terheli. A járulékot és a szociális hozzájárulási adót önellenőrzést követően visszakérheti, illetve más adónemre átvezettetheti, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre jogosult (ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mentesül a szociális hozzájárulási adó alól), illetve, ha kisadózásra vált, akkor (feltéve, hogy egészségi állapota 50 százalékos vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...éri el a minimálbér 30 százalékát, nincs biztosítási kötelezettség, nincs bejelentés és egyéni járulék, csak szja.A 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót azonban mindkét esetben le kell rónia a kifizetőnek.A másik lehetőség, hogy az ügyvezető egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettsége [Szocho-tv. 9. § (1) a) pontja, illetve Tbj-tv. 29. § (4) a) pontja], tehát a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint az egyéni járulékokat (10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség. Ez azt is jelenti, hogy havi szinten legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Özvegyi nyugdíjas társas vállalkozó

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő, jelenleg kiegészítő tevékenységűnek minősülő társas vállalkozó, aki a jövő évtől munkaviszonyt kíván létesíteni a saját társaságában?
Részlet a válaszából: […] ...járulék viszont nem terheli a Tbj-tv. 25/A. §-ának c) pontja értelmében. Ezen túlmenően a foglalkoztatónak meg kell fizetnie utána a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.Mindezt figyelembe véve járulékfizetési szempontból célszerűbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Betéti társaság nyugdíjas beltagja

Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki a biztosítás, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli, ahogy a foglalkoztatónak sem kell megfizetnie utána a szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást. Ezzel párhuzamosan viszont – saját jogú öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
1
2