6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
2. cikk / 6 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
3. cikk / 6 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
4. cikk / 6 Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata
Kérdés:
Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adóazonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
5. cikk / 6 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
6. cikk / 6 Brazil állampolgárságú diákok megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytató brazil diákok biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha megbízási szerződés alapján a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelmet szereznek? Kell számukra taj-t, illetve adóazonosító jelet kiváltani ebben az esetben? Létezik valamilyen szociális egyezmény, illetve speciális szabályozás a brazil állampolgárokra vonatkozóan?
