19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
2. cikk / 19 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló
Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
3. cikk / 19 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
4. cikk / 19 Kereseti korlát
Kérdés: Valóban eltörölték 2018. augusztustól a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka kereseti korlátját? Ez azt jelenti, hogy a dolgozó bármennyit keres a nyugdíj mellett, az ellátás nem kerül megszüntetésre?
5. cikk / 19 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy megfizesse a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a hosszú távra kiadott lakásai bérleti díjából származó jövedelme után az a magánszemély, aki egyébként egy vállalkozásban dolgozik munkaviszonyban, és bejelentése a garantált bérminimum összegének megfelelő havi munkabérrel történik?
6. cikk / 19 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
7. cikk / 19 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
8. cikk / 19 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
9. cikk / 19 Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető
Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
10. cikk / 19 GYES-ben részesülő ügyvezető munkavégzése
Kérdés: Fennáll a minimális járulékfizetési kötelezettség egy kft. GYES-ben részesülő ügyvezetője után, aki az ellátás mellett heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket? Teljes szolgálati időt szerez az ügyvezető a heti 20 órás munkaviszony és a GYES után megfizetett járulék révén?