Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] ...értékét hozzáadjuk a munkavállaló többi bruttó jövedelméhez. A munkáltató megfizeti a 17 százalékos közterhet (15,5 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást), valamint a munkavállalótól levonja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...esetben nyilatkoztatni kell a költségelszámolás módjáról.Az szja-t tehát mindenképpen le kell vonni a jövedelemből, és a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie, biztosítási jogviszony létrejötte esetén pedig az egyéni közterhek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Iskolarendszerű képzés díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...százalékánál.A kifizetett összeg után a munkáltatónak természetesen az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is.Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó, illetve egyéni járulék összegének a megállapítása vonatkozásában helyesen járt el a munkáltató. Noha a munkavállaló jogviszony megszűnése nélküli nyugdíjassá válásával kapcsolatos járulékfizetés megállapítására jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja értelmében nem minősül járulékalapnak, és a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (3) bekezdésének g) pontja szerint nem alapja a szociális hozzájárulási adónak sem, ugyanakkor az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónak a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a személyijövedelemadóelőleg-alapot képező juttatások képezik a munkavállalókat terhelő egyéni járulékok és a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, ezért a kérdéses esetben elmondható, hogy a lengyel állampolgárságú munkavállalók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Más tagállamban biztosított munkavállaló napidíja

Kérdés: A normál munkabér utáni közterheket kell megfizetni egy másik közösségi tagállam hatóságai által kiállított A1 igazolással rendelkező, Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló részére számfejtett napi 50 eurónak megfelelő napidíj 15 eurón felüli része után, vagy az igazolásra tekintettel elég levonni az szja-t? A munkavállaló munkabéréből csak a személyi jövedelemadót vonja le a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...egészen világos számunkra, hogy mit ért kérdezőnk "normál munkabér adózása" alatt, de ha a munkabért – az szja mellett – terhelő szociális hozzájárulási adóra, egyéni járulékokra, esetleg a százalékos egészségügyi hozzájárulásra is gondol, abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásban megfizetni a járulékokat. Mindebből következően az ügyvezető részére kifizetett "megbízási díj" a járulékok és a szociális hozzájárulási adó szempontjából társas vállalkozói jövedelemnek minősül, és utána az egyéni járulékokat – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] ...Erre tekintettel a munkáltató által juttatott távolléti díjak, tanfolyami költségek után fizetett munkáltatói közterhek (pl. szociális hozzájárulási adó, kifizetői szja, egészségügyi hozzájárulás), valamint a munkavállaló távolléti díjából levont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Keresetpótló juttatás közterhei

Kérdés: A személyi jövedelemadón túl milyen közterheket kell fizetni a keresetpótló juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...10 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni, de további egyéni járulék nem terheli.A keresetpótló juttatás kifizetőjének viszont szociális hozzájárulási adót fizetnie nem kell, mert ezt a kötelezettséget a 2011. évi CLVI. tv. nem írja elő.A törvény szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.
1
2