Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is, ebben az esetben azonban arra kell figyelni, hogy a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka lesz akkor is, ha a tényleges munkabér nem éri el ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után a kifizetőnek ennek ellenére le kell rónia a szociális hozzájárulási adót.Ugyanakkor az említett rendelkezés híján több esetben nem volna egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...az "A" cég. A "B" cégben is biztosított lesz, de csak abban az esetben kell megfizetni utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje

Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] ...A személyi jövedelemadót a tényleges munkabér alapulvételével kell megfizetni, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér 30 százalékának alapulvételével. Ez az összeg valószínűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni.A kft. 40 százalékos tulajdonos tagja viszont ügyvezetői státusza miatt társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] ...terheli a járulékfizetési kötelezettség azzal, hogy a bevallásban jeleznie kell, a járulék mely időszakra vonatkozik.A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is le kell rónia. A Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése szerint ugyanis adóalapot képez az a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés:

Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?

Részlet a válaszából: […] ...szociálishozzájárulásiadó-alap megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, így a kérdésben szereplő esetben a szociális hozzájárulási adót a járulékalapnak megfelelő összeg (a minimálbér 30 százaléka) után kell (kellett volna)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...összeg legalább a minimálbér 112,5 százaléka, vagyis legalább ez után az összeg után az év minden hónapjára meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.Felhívjuk a figyelmet, hogy a közterhek alapjának megállapítása során a biztosított egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Igazságügyi szakértő biztosítási jogviszonya

Kérdés: Létrejön a biztosítási jogviszony egy igazságügyi szakértő végzéssel történő kirendelése esetén? Amennyiben igen, akkor a kirendelés napjától a díjmegállapító határozat jogerőre emelkedéséig tart a biztosítás? Milyen közterhek megfizetésére kötelezett a tevékenységét adószámos magánszemélyként végző szakértő, illetve a kifizető ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulék terheli.Amennyiben nem áll fenn a biztosítás, akkor nincs bejelentési és járulékfizetési kötelezettség. A szociális hozzájárulási adót viszont a kifizetőnek mindenképpen le kell rónia.Ami a jogviszony tartamát illeti, ha a kirendelő végzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
1
2
3
5