8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei
Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
2. cikk / 8 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés:
Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
3. cikk / 8 Iskolarendszeren kívüli képzés közterhei
Kérdés: Helyesen tudja a munkáltató, hogy az isko-larendszeren kívüli képzésen részt vevő munkavállaló részére adott tandíjtámogatásból nem kell személyi jövedelemadót, illetve járulékokat vonni? Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak ez után a juttatás után?
4. cikk / 8 Kamatmentes kölcsön
Kérdés: Milyen feltételekkel adhat 3,5 millió forint összegű kamatmentes kölcsönt a munkáltató a 15 éve nála dolgozó munkavállalójának? Keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a kölcsön összege, illetve az elmaradt kamatfizetés után?
5. cikk / 8 Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
6. cikk / 8 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
7. cikk / 8 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
8. cikk / 8 Német ügyvezető közterhei
Kérdés: Milyen egyéni járulék, illetve személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett egy megbízási jogviszony keretében ügyvezetői tevékenységet végző német állampolgár, aki Németországban munkaviszony keretében végez munkát? Az ügyvezető díjazása a minimálbér összegének többszöröse.
