Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel, így a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat csak a tényleges tagi jövedelme után kellett megfizetni.Ez azért is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot), illetve az érintettet be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon biztosítottként. Ezen túlmenően meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is.Amennyiben nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és a jövedelem nem kifizetőtől származik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy havonta akár a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelemig mentesül a kifizető a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. (A minimálbér kétszeresét vagy az ezt meghaladó jövedelmet kereseti korlát nem zárja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy után az általános szabályok alapján kell megfizetni a közterheket, azaz a foglalkoztatónak a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a foglalkoztatottnak pedig a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy havonta a tényleges kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...csak 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli.Amennyiben a felek a munkaviszonyt választják, a munkabér után a társaságnak 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, míg a munkavállalónak 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a végén. Az egyéni és társas vállalkozó a rehabilitációs kártya alapján nem jogosult szociális hozzájárulási adó könnyítésre, mert ez alapján csak a munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatban kaphat kedvezményt a foglalkoztató.Ezzel szemben a 2011. évi CLVI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.