Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...jutaléka mint önálló vagy nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alapot képező jövedelem után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó is terheli a külföldi vállalkozást. A szociális hozzájárulási adó szempontjából kifizetőnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét), akkor a vállalkozót biztosítottként bejelenteni nem kell, egyéni járulék nem terheli, de a kifizetőnek a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is le kell rónia.Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában ugyancsak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér képezi a szociális hozzájárulási adó alapját. Mind a biztosítottat terhelő járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Megbízási szerződés alapján fizetett díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a tolmács, illetve szakértő, aki az általa elvégzett munkáról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki? Kell-e ehót vagy szociális hozzájárulási adót fizetnie a foglalkoztatónak a kifizetett jövedelem után? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak a nyugdíjas ülnökök részére kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben meghatározott díjazással. A jövedelem után a kifizetőnek – függetlenül a biztosításikötelezettségtől – 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Az ülnök tiszteletdíjra jogosult. Ez után a kifizetőnekugyancsak 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.