Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe kisvállalati adóalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat 2024. október és november hónapban, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől az Efo-tv. 8. §-ának (2a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatottak utáni közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, a kivaalanyok azonban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól? Meg kell növelnie a kivaalapot a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók részére kifizetett munkabér összegével?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. említett új rendelkezése valószínűleg nem csak a kérdező számára jelentett ellentmondást, ugyanis a probléma kapcsán a PM, illetve a NAV tájékoztatást (2004/7. Adózási kérdés) jelentetett meg.Ebben egyértelműen rögzíti, hogy a kisvállalati adó hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés: Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...= 1.650.000×60% = 990.000) nem érte el a minimálbér hatszorosát (6×266.800 = 1.600.800 forintot), így ezen időszakokban járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kellett fizetnie.A III. negyedévi bevétele 1.700.000 forint, amiből a jövedelme 1.020.000,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított összege.Ugyanakkor, ha az éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét (6×266.800 = 1.600.800 forint), nem fizet szociális hozzájárulási adót. Kivéve azt az esetet, ha magasabb járulékalapot vállalt, ekkor a szocho éves alapja megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után a kifizetőnek ennek ellenére le kell rónia a szociális hozzájárulási adót.Ugyanakkor az említett rendelkezés híján több esetben nem volna egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...az "A" cég. A "B" cégben is biztosított lesz, de csak abban az esetben kell megfizetni utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...= 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így – mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát – csak szja és szociális hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.A második kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Sőt, ha az adott munkavállaló időközben nyugdíjassá vált, akkor ez befolyásolhatja, hogy egyáltalán járulék és szociális hozzájárulási adó alapját képezi-e a jövedelem. Például, ha a munkavállaló 2023. december 1-jétől nyugdíjas, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót azzal, hogy e maximumalapot csökkentik a törvény 1. § (1)–(3) bekezdéseiben említett jövedelmek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével teljesített társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget, míg a szociális hozzájárulási adót 9×296.400×112,5 százalék = 3.001.050 forint után rótta le.Negyedik negyedévi átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni.A kft. 40 százalékos tulajdonos tagja viszont ügyvezetői státusza miatt társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
1
2
3
18