8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
2. cikk / 8 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
3. cikk / 8 Nyugdíjas személy osztaléka
Kérdés: A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a szabály valóban azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
4. cikk / 8 Célzott önsegélyező szolgáltatás
Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
5. cikk / 8 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
6. cikk / 8 Kft.-tag megbízási díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
7. cikk / 8 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
8. cikk / 8 Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata
Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
