Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik a juttatásaik után a magyar leányvállalatnak százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége. A szociális hozzájárulási adót illetően a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontjából kell kiindulni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja értelmében nem minősül járulékalapnak, és a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (3) bekezdésének g) pontja szerint nem alapja a szociális hozzájárulási adónak sem, ugyanakkor az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatónak a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...ha a járulékkötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti.A 2011. évi CLVI. tv. 454. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a szociális hozzájárulási adó alanya a kifizető. Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége sincs. Ezzel összhangban a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontja kimondja, hogy a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 13. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összegével. Tekintettel arra, hogy a kifizetett díjazás mentes a szemé­lyijövedelemadó-fizetés alól, így – véleményünk szerint – szociális hozzájárulási adót sem kell utána fizetni.A T1041 számú nyomtatványon viszont be kell jelenteni a hallgatót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...A biztosítottadószámos magánszemély adóelőlegalap-számításánál figyelembe vett jövedelemután a kifizető 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kötelesfizetni. Amennyiben az adószámos magánszemély a járulék­alapot képező jövedelmealapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.