Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...felvetett megoldás optimális lenne, hiszen így nem módosulna a kisadózói státusz, míg a munkaviszonyban fizetendő minimális járulék és szociális hozzájárulási adó összege harmadát sem teszi ki a társas vállalkozóként fizetendő minimumkötelezettségnek.Csakhogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...300.000 = 3.600.000 × 60% = 2.160.000 – (6 × 232.000) = 768.000 forintos adóköteles jövedelmet lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adó maximumalapját (24 × 232.000 =5.568.000 forint) 300.000 + 768.000 = 1.068.000 forinttal csökkenthetjük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét kell alapul venni. Tehát a minimumjárulék összege ebben az esetben a minimálbér (vagy garantált bérminimum)/30×16, míg a szociális hozzájárulási adó minimuma a minimálbér (vagy garantált bérminimum)×112,5 százaléka/30×16.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy a minimálbér után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót.Erre is van viszont megoldás. Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Kiva-tv. értelmében a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.A foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...különbözetre (48 300-20 000 = 28 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot (5236 forint) pedig megelőlegezi. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is a 48 300 forint után kell megfizetnie.Azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet a válaszából: […] ...fogalmaz: az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik az érintett szociális hozzájárulási adó alapjával. A munkaviszonyban álló dolgozó esetében viszont a szakképzési hozzájárulás alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...után megfizetve a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetve a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót – tesz eleget a társadalombiztosítási kötelezettségeinek.A kft.-ben pedig – ügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér másfélszerese után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2