19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
2. cikk / 19 EU-s tagállamba költöző ügyvezető
Kérdés:
Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?
3. cikk / 19 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
4. cikk / 19 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
5. cikk / 19 Harmadik ország állampolgára
Kérdés: Keletkezik bármilyen társadalombiztosításijárulék- vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy magyarországi szálloda ingyenes szállást és ellátást nyújt egy arab ország állampolgárának, aki a szálloda tulajdonosának egy másik arab országban lévő vállalkozása megbízásából keres ingatlanbefektetési lehetőségeket Magyarországon? A külföldi állampolgár és a szolgáltatást nyújtó szálloda között semmilyen jogviszony nincs, az érintett a szállodatulajdonos arab országbeli vállalkozásának munkavállalója. Kell esetleg egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a magánszemélynek ebben az esetben?
6. cikk / 19 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
7. cikk / 19 Tárgyjuttatás figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz alapjának megállapítása során a munkavállalók 10 éves munkaviszonyára tekintettel ajándékozott óra ellenértékét? A munkáltató az ellenértéket felbruttósítja, a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a járulékokat levonja, illetve megfizeti a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.
8. cikk / 19 Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
9. cikk / 19 Felszolgálási díj II.
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
10. cikk / 19 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
