Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér alapján társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót ez esetben leg-alább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.Abban az esetben, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...nem köteles a jövedelme után nyugdíjjárulékot vagy társadalombiztosítási járulékot fizetni.A társas vállalkozás mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után [Szocho-tv. 5. § (1a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] ...a tiszteletdíj összege alatta marad az említett biztosítási összeghatárnak, akkor járulékfizetési kötelezettség egyáltalán nincs.A szociális hozzájárulási adót viszont a kifizetés 2020. augusztus 4-ig eső részére – a biztosítástól függetlenül – mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli 2020. július 1-jétől azt a munkavállalót, aki bányászok egészségkárosodási járadékában részesül? Vonatkozik a keresőtevékenységére bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok szerint kell elbírálni és megállapítani. Munkaviszony esetén a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a dolgozó után a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást, míg a munkavállalót 18,5 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Nyugdíjas közalkalmazott munkavállalása

Kérdés: Helyesen értelmezi az új Tbj-tv.-t egy közalkalmazott, amikor úgy véli, hogy attól függetlenül, hogy közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik, a nyugellátása 2020. július 1-jétől ismét jár, tekintettel arra, hogy megszűnik a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége, és értelemszerűen a kereseti korlátja is?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli őket a továbbiakban a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék (a kifizetőt pedig a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás), ugyanakkor a nyugellátásuk folyósítása továbbra is szünetelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjedne ki rá a biztosítás, és munkabérét nem terhelné egyéni járulék, illetve a foglalkoztatónak sem kellene utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.Ugyanakkor a vázolt esetben a feltételes mód mégis indokolt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy havonta akár a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelemig mentesül a kifizető a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. (A minimálbér kétszeresét vagy az ezt meghaladó jövedelmet kereseti korlát nem zárja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni, valamint meg kell fizetni a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...éri el a minimálbér 30 százalékát, nincs biztosítási kötelezettség, nincs bejelentés és egyéni járulék, csak szja.A 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót azonban mindkét esetben le kell rónia a kifizetőnek.A másik lehetőség, hogy az ügyvezető egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Mezőgazdasági őstermelő számlája

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadónak abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő állított ki számlát talajmunkák végzéséről egy másik mezőgazdasági őstermelő részére? Bevételként kell elszámolni a számla összegét a szolgáltatást végző őstermelőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelmet, és annak 84 százaléka (Szja-tv. 29. §) után le kell rónia a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
2
3
6