Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.Rátérve a szociális hozzájárulási adóra: a Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után a kifizető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elvárt béremeléssel kapcsolatos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre – ráadásul immár a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, elvárt béremelésre vonatkozó feltételek teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján a havi bruttó 65 000 forint hallgatói munkadíj után egyértelműen az általános szabályok szerint kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, valamint a díjból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társas vállalkozó rehabilitációs kártyája

Kérdés: Tudja érvényesíteni a rehabilitációs kártyával járó kedvezményeket egy főfoglalkozású társas vállalkozó, aki 2011. december 31-ig kiegészítő tevékenységű volt, jelenleg rehabilitációs ellátást kap, és komplex vizsgálat előtt áll? Betegsége esetén jogosult lesz táppénzre a befizetett járulékai alapján?
Részlet a válaszából: […]  A főfoglalkozású társas vállalkozó a rehabilitációs kártyaalapján a kedvezménnyel nem élhet. A Pf-tv. vonatkozó rendelkezése értelmében arehabilitációs kártyához kapcsolódó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt amunkaadó veheti igénybe. A jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.