Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...belőle a foglalkoztatónak a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, ami a biztosítottat terheli.A felszolgálási díj utáni szociális hozzájárulási adó tekintetében viszont nem egyértelmű a jogszabály. Tény, hogy szja-mentessége révén nem minősül...e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése értelmében a közteher megfizetésével nem terhelia) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék (2012. január 1-jétől szociális hozzájárulási adó), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot), illetve az érintettet be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon biztosítottként. Ezen túlmenően meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is.Amennyiben nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és a jövedelem nem kifizetőtől származik, abban.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől a jogszabályi hely pontosításra került végre, hiszen a társadalombiztosítási járulékot már évek óta felváltotta a szociális hozzájárulási adó. Ennek kapcsán immár a törvény 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja rendelkezik arról, hogy a kifizetés.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján juttatott (kifizetett) adóalapot képező jövedelmet a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jog­viszony megszűnése napján került....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...A tag után ezenkívül a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és ugyanezen alap után terheli a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség is.Természetesen a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem a bruttó megbízási díj költségekkel csökkentett része, az Szja-tv. rendelkezései szerint.A kifizetőnek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége szintén az általános szabályok szerint keletkezik, és természetesen ugyanúgy.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...után mindenképpen keletkezik fizetési kötelezettsége mind a kft.-nek, mind a magánszemélynek. A cégnek meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a magánszemélynek pedig a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos...ndenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...szociális biztonság erősítésének gondolata és az öngodoskodás igénye teremtette meg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének is......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.