Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak sem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.Az, hogy a munkáltató és a munkavállaló mikor köt szerződést egymással, kizárólag kettejük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a június 1. és 9. közötti időszak.A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az '58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Betéti társaság nyugdíjas beltagja

Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki a biztosítás, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli, ahogy a foglalkoztatónak sem kell megfizetnie utána a szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást. Ezzel párhuzamosan viszont – saját jogú öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a Tbj-tv. 30/A. §-ának (1) bekezdése értelmében havi szinten a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot.A jövő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, a 4 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Jogviszonyok visszamenőleges rendezése

Kérdés: Mit tehet a rokkantsági ellátása érdekében az a személy, aki 2015 októberében megszüntette a jogviszonyát, és kérte rokkanttá nyilvánítását? Egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult, de a kérelmét elutasították, arra való hivatkozással, hogy vállalkozóként keresőtevékenységet folytat. Az érintett személy valóban rendelkezik egy egyéni vállalkozással, de nem folytat tevékenységet, egészségi állapota miatt nem is tudna dolgozni, visszamenőlegesen viszont nem tudja megszüntetni a jogviszonyát, így az október és március közötti 6 hónapban teljesen ellátatlan marad.
Részlet a válaszából: […] ...napjától az egyéni vállalkozás megszüntetése napjáig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Átalányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékfizetésre kötelezett az áta­lány­adózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót szociális hozzájárulási adó nem terheli, viszont a Tbj-tv. 36. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a havi 6810 (napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...A tag után ezenkívül a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és ugyanezen alap után terheli a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség is.Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető után abban az esetben, ha semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében? Változik a helyzet akkor, ha a társaságnak két ügyvezetője van, mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek, és a másik látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkező társas vállalkozó jövedelem hiányában is köteles havonta a minimálbér 112,5 százaléka után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szolgálati nyugdíjas egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egyéni vállalkozóként annak a személynek, aki 1964. október 9-én született, 2007. december 30-tól szolgálati nyugdíjban részesül, egy társaságnál rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, és egyéni vállalkozóként az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik? Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az ő esetében az éves keretösszeg megállapításánál, hogy ne veszítse el a járandóságát?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése] szerint kell meghatározni.Ebből következően egyéni vállalkozóként az evaalap 4százaléka után kötelezett járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetésére.Nézzük a kereseti korlátot. Tekintve, hogy 2008. január1-jét megelőzően vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.