53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 53 Esedékességet követően kifizetett jutalom
Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
3. cikk / 53 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
4. cikk / 53 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
5. cikk / 53 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjas alkalmazott esetében van annak bármilyen jelentősége, hogy az érintett a komplex felülvizsgálaton milyen kategóriába került besorolásra? A munkaadónak mennyiben kell eltérő okmányokat bekérnie tőle a nem rokkant munkavállalókhoz képest?
6. cikk / 53 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy nyugdíjkorhatár-betöltése
Kérdés: Valóban elveszett a közel tíz év alatt befizetett járuléka egy kft. ügyvezetőjének, aki 2012-től korhatár előtti ellátásban részesül, amely mellett folyamatosan dolgozott, és munkaviszonyában túllépte a megengedett kereseti korlátot, 2021-ben betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkor-határt, de a nyugdíjat nem vette igénybe, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy a korhatár betöltésének időpontjától mégis nyugdíjasnak minősül? Jogosult lehet valamilyen módon az ellátása újraszámítására?
7. cikk / 53 Háziorvosi szolgáltató részére járó bértámogatás
Kérdés: Igénybe veheti a háziorvosi szolgáltatók részére a NEAK által megállapított bértámogatást egy kisadózó betéti társaság, illetve egy ugyancsak kisadózó egyéni vállalkozó, ha az egészségügyi szolgáltatást kiegészítő tevékenységben látja el? A támogatást valóban csak munkabérfejlesztésre és annak közterheire lehet fordítani, azaz kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatott asszisztens kaphatja meg, vagy a tagi, illetve az egyéni vállalkozói kivétet is finanszírozza? Növeli ez a támogatás a kisadózó vállalkozás éves bevételét?
8. cikk / 53 Izraeli állampolgárságú tag
Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
9. cikk / 53 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
10. cikk / 53 Megbízottak biztosítási kötelezettségének elbírálása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget azoknak a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akiket pályázatok keretében foglalkoztat a megbízójuk az alábbiak szerint? A munkavállalók egyszerre több pályázatban is dolgoznak, így több megbízási jogviszony van érvényben. Egy pályázaton belül havonta, rendszeresen teljes hónapra kapnak megbízási díjat bizonyos feladatokra, de a rendszeres megbízási díj mellett előfordul, hogy ugyanahhoz a pályázathoz kapcsolódóan egy másik feladat ellátása miatt még adott hónapon belül egy napra is kapnak külön megbízási díjat. Például egy megbízott munkavállaló a havi rendszeres 47 100 forintos megbízási díj mellett még ugyanabban a hónapban kap egy napra 15 000 forintot ugyanazzal a pályázattal összefüggésben.
