Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után a kifizetőnek ennek ellenére le kell rónia a szociális hozzájárulási adót.Ugyanakkor az említett rendelkezés híján több esetben nem volna egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...= 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így – mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát – csak szja és szociális hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.A második kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] ...várhatóan nem haladja meg az öt évet.Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján díjazása mentesül a szociális hozzájárulási adó alól is.Ugyanakkor az Szja-tv. 70. §-a, illetve 71. §-ának hatálya alá tartozó juttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Sőt, ha az adott munkavállaló időközben nyugdíjassá vált, akkor ez befolyásolhatja, hogy egyáltalán járulék és szociális hozzájárulási adó alapját képezi-e a jövedelem. Például, ha a munkavállaló 2023. december 1-jétől nyugdíjas, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak sem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.Az, hogy a munkáltató és a munkavállaló mikor köt szerződést egymással, kizárólag kettejük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] ...terheli a járulékfizetési kötelezettség azzal, hogy a bevallásban jeleznie kell, a járulék mely időszakra vonatkozik.A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is le kell rónia. A Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése szerint ugyanis adóalapot képez az a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] ...garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Ez azt jelenti, hogy esetükben a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...felvetett megoldás optimális lenne, hiszen így nem módosulna a kisadózói státusz, míg a munkaviszonyban fizetendő minimális járulék és szociális hozzájárulási adó összege harmadát sem teszi ki a társas vállalkozóként fizetendő minimumkötelezettségnek.Csakhogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Hol található pontosan az a rendelkezés, amely szerint egy társasház nyugdíjas közös képviselője számára fizetett havi 15.000 forint összegű megbízási díj után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve nem kötelezett járulékfizetésre sem?
Részlet a válaszából: […] ...Így járulékfizetési kötelezettség értelemszerűen e jogviszonyában sem terheli.Ugyanakkor a kiegészítő tevékenységű státusz a szociális hozzájárulási adó alól is mentesíti a megbízási jogviszonyból származó jövedelmét a Szocho-tv. 5. §-ának g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalap után a járulékot, illetve az általános szabályok szerint megállapított [Szocho-tv. 6. § (2) bekezdése] járulékot és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.És végül az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdésében meghatározott éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
1
2
3
19