11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
2. cikk / 11 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés:
Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
3. cikk / 11 Euróban meghatározott munkabér
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy a Magyarországon munkát végző magyar állampolgár részére euróban meghatározott munkabért forintra átszámítva utalja át a munkáltató a dolgozó bankszámlájára? Milyen árfolyamot kell használni ebben az esetben?
4. cikk / 11 Román állampolgárságú munkavállaló
Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy jelenleg alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott román állampolgárságú magánszemélyt 2017. február 1-jétől munkaviszonyban szeretné alkalmazni? A foglalkoztatott rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel. Igénybe veheti a családi adókedvezményt a Romániában élő gyermekei után, illetve mi a teendője annak érdekében, hogy érvényesíteni tudja azt?
5. cikk / 11 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
6. cikk / 11 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
7. cikk / 11 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
8. cikk / 11 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
9. cikk / 11 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
10. cikk / 11 Pedagógus foglalkoztatása
Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?