Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...Megítélésünk szerint – a kérdésben idézett ítéletben foglaltakalapján – jelen esetben erről van szó, így a kártérítés összege szja- és ígyeho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehetjárulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Végkielégítés nyugdíjalapként

Kérdés: Beszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelembe a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] ...a végkielégítést az Mt. előírása szerint az utolsó munkában töltött napona biztosított részére ki kell fizetni.A végkielégítés az Szja-tv. 25. §-a szerint nem önállótevékenységből származó jövedelem, következésképpen a Tbj-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...alaphoz.Mindezek ellenére a foglalkoztató által megfizetett egyénijárulék nem minősül természetbeni juttatásnak, és nem képezi szja alapját.Az elmondottaktól függetlenül, az említett dolgozók esetébenhosszabb távon mégis a béremelést javasoljuk, mivel a 2007...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...követte, nem csak egy különadót fizetett be, ami sehová sem fog számítani. A kétkedésem fő oka az, hogy ha az egyik munkáltató az szja-t is megfizeti rendesen a magasabb összeg után, a másik munkáltató pedig nem fizeti meg az szja-t, még ha meg is fizethetné, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetnek megfelelő összegre,mely jövedelmet pótló kártérítésnek minősül. Az Szja-tv. 3. § 21. pontjaértelmében a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés a bérkategóriájába tartozik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...havi illetménynek felel meg, a nyugdíjjárulékalap felső határát a munkaviszony utolsó napjáig kell megállapítani. A végkielégítés az szja szempontjából nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ami főszabályként azon a napon kell megszerzettnek tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...került sor, tehát utána járulékot fizetni nem kell. Személyi jövedelemadó szempontjából a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat [Szja-tv. 6. § (1) bekezdése] annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették.Az elmaradt bér és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.