4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Megállapodás alapján fizetett végkielégítés
Kérdés: Mentesül a személyijövedelemadó-kötelezettség alól a munkavállaló részére fizetett végkielégítés abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, és a munkaviszony megszűnésekor megállapodás alapján fizetett ki a részére a munkáltató 6 havi munkabérnek megfelelő összegű juttatást? A munkavállaló egyébként jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő nők kedvezményére, de a munkáltató álláspontja szerint a végkielégítésre nem alkalmazható az adóalap-kedvezmény.
2. cikk / 4 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
3. cikk / 4 Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
4. cikk / 4 A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye
Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?