10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Külföldi kiküldetés
Kérdés:
Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?
2. cikk / 10 Távmunkavégzés költségtérítése
Kérdés: Mennyiben szolgálhatja a munkáltató és a munkavállaló közös gazdasági érdekeit az otthoni munkavégzés az új jogszabályi környezet figyelembevételével?
3. cikk / 10 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
4. cikk / 10 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
5. cikk / 10 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
6. cikk / 10 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
7. cikk / 10 PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása
Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
8. cikk / 10 Távmunka és bedolgozói jogviszony
Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
9. cikk / 10 Távmunkavégzés szabályai
Kérdés: Mit jelent pontosan a távmunka fogalma, és milyen teendői vannak a munkáltatónak az ilyen jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban?
10. cikk / 10 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
