9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Távmunkát végző munkavállaló utazási költsége
Kérdés: Jogosult utazási költségtérítésre a távmunkát végző munkavállaló abban az esetben, ha a munkamegbeszélésekre a saját gépkocsiján utazik a munkáltató székhelyére, és onnan haza? Milyen feltételeknek kell teljesülnie ebben az esetben?
2. cikk / 9 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
3. cikk / 9 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Adható-e adómentesen a 9 forint saját gépkocsi használata utáni térítés munkába járás jogcímen azon munkavállalónak, aki úgy nyilatkozott, hogy az édesanyja tulajdonában van a gépjármű, jó a közösségi közlekedés a lakcímkártyáján nem szereplő tartózkodási helye és a munkahelye között, nem hosszú a várakozási ideje és nem mozgáskorlátozott? Jogosultak-e utazási költségtérítésre azok a munkavállalók, akiket kollégájuk szállít a munkahelyükre?
4. cikk / 9 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
5. cikk / 9 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
6. cikk / 9 Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
7. cikk / 9 Napidíj elszámolása
Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkavállaló kiküldetésének idejére fizethető napidíj elszámolása során?
8. cikk / 9 Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
9. cikk / 9 Megbízási jogviszony
Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
