Maláj állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] ...összege – után kell Magyarországon adóznia. Ekkor a magyar vállalkozás kifizetőként köteles a maláj magánszemély jövedelmét terhelő szja levonását, bevallását, befizetését a ki­fizetést követő hó 12-éig teljesíteni [Art. 4. számú melléklet 2. pontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Olasz állampolgárságú ügyvezető rezsiköltségei

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség egy kft. olasz állampolgárságú ügyvezetője albérletének a cég által megfizetett rezsiköltségét? Az ügyvezető a cég tulajdonában lévő lakásban lakik, így albérleti díjat nem kell fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...lakáshasználat, illetve a magánszemély helyett acég által fizetett rezsiköltség az olasz ügyvezetőnél bevételt jelentenek.Ugyanis az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében bevételnek számít amagánszemély által bármely jogcímen és bármely formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításkiterjed, így utána a járulékfizetési kötelezettség fennáll. Mivel azonbanjárulékalapot képező jövedelemnek alapesetben az szja-előleg-alapot képezőjövedelmet kell tekinteni, a járulékfizetési kötelezettség elbírálásáhozelőször meg kell állapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv.-ben hatályon kívül került asportversenyek bíróira vonatkozó kedvezményes adózási lehetőség [Szja-tv. 3. §72. pont h) alpontja], így esetükben is az általános szabályok szerint kelleljárni, azaz a javadalmazásuk után fizetendő adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 46. §(1) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetéskor megállapítja a bevételtterhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározottjövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az Szja-tv. 3. § 72. pontja h) alpontja értelmében az amatőrvagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben azonban figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy az Szt. 14. § (3) bekezdése szerinti valódiság elve, illetve az Szja-tv. 4. § (3) bekezdésének az igazolt költségre vonatkozó előírásai ennél a szerződéstípusnál is megkívánják az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben nem árt meghatározni, hogy a kifizetett összegből mennyi a személyes munkavégzés díja és mennyi a vagyoni jog értéke!Az szja alapját az Szja-tv. szerinti összeg képezi. A felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem az összevont adóalap része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.