Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...valóban nem esnek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá, azokat a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni [Szja-tv. 7. § g) pontja]. Mindehhez azonban hozzátenni kívánjuk, hogy a leírtak ellenére aggályosnak tartjuk a külföldi ügyvezetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege, továbbá a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Koreai kiküldött közterhei

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetnie a magyar foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2013 decemberétől 2016 decemberéig foglalkoztat egy koreai állampolgárt, aki kiküldöttként dolgozik az anyacég leányvállalatánál? A dolgozó a magyar cégtől nem kap munkabért, csak lakhatási támogatást.
Részlet a válaszából: […] ...kötelező bérfizetést nem ír elő. A magyar leányvállalat által nyújtott adókötelesnek minősülő lakhatási támogatás tekintetében az Szja-tv. a magánszemély illetőségétől teszi függővé az adókötelezettséget. A törvény a 2. § (4) bekezdésében úgy rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Maláj állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] ...összege – után kell Magyarországon adóznia. Ekkor a magyar vállalkozás kifizetőként köteles a maláj magánszemély jövedelmét terhelő szja levonását, bevallását, befizetését a ki­fizetést követő hó 12-éig teljesíteni [Art. 4. számú melléklet 2. pontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi illetőségűmagánszemély valamennyi jövedelme belföldön adóköteles. Ez a teljes körűadókötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar illetőségű személybelföldről és külföldről származó jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...aMagyarországon kifizetett adót az Olasz Köztársaság levonja az olasz adóból. Amegbízási díjból a személyijövedelemadó-előleget az Szja-tv. 46. § (3)bekezdésének előírásainak megfelelően kell a kifizető kft.-nek levonnia, és ará irányadó szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adó- ésjárulékkötelezettség elbírálásánál az értékpapírok értékét ugyanúgy kelltekinteni, mint a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...67 százalékos vagy azt meghaladja;b) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel az Szja-tv. törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezményre jogosult;c) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.