Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladó kiküldetés esetén belföldön keletkezik adó­fizetési kötelezettség. A munkáltatónak az adóelőleg megállapításához az Szja-tv. 46. §-ának (6), illetve (7) bekezdése alapján kell eljárnia. E szerint az adó­előleg-megállapításra kötelezett kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Litván, lett, észt és orosz állampolgárok jogviszonya

Kérdés: Egy magyar-német tulajdonban lévő kft. a balti államokban alkalmaz ott élő litván, lett, illetve észt állampolgárokat, esetenként Oroszországban orosz állampolgárságú munkavállalókat. Hogyan alakul az érintettek biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...aTbj-tv. 4. § k) pontjának 2. alpontját kell alkalmazni. E szerint afoglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetén szja-kötelesjövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér,illetőleg a szerződésben meghatározott díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...– az adott országgal a kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből következően – Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettsége.Szja-alap hiányában a járulék alapjának a meghatározása a szokásostól eltérően a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.