Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...adót azzal, hogy e maximumalapot csökkentik a törvény 1. § (1)–(3) bekezdéseiben említett jövedelmek, nevezetesen– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben.A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] ...huszonnégyszeresét.Az 1. § (1)–(3) bekezdéseiben a következő jövedelmek kerülnek megnevezésre:1. az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,2. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kivás vállalkozás által fizetett megbízási díj

Kérdés: A teljes megbízási díjat, vagy a költségekkel csökkentett (költséghányad vagy tételes költségelszámolás) járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának számítása során abban az esetben, ha egy Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás megbízási szerződés alapján foglalkoztat több munkavállalót is?
Részlet a válaszából: […] ...szerint járulékalapot képez az adóévben. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...mit kell értenünk a "járulékalapot képező jövedelem" kifejezés alatt. A meghatározás értelmében járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás,személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. §(10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtotttermészetbeni juttatást],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításkiterjed, így utána a járulékfizetési kötelezettség fennáll. Mivel azonbanjárulékalapot képező jövedelemnek alapesetben az szja-előleg-alapot képezőjövedelmet kell tekinteni, a járulékfizetési kötelezettség elbírálásáhozelőször meg kell állapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
2