Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a kifizetőnek le kell rónia utána 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Ugyanakkor, mivel nem Magyarországon adózik, nincs szja-előleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, így a járulékalapot a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető jogosult [Szja-tv. 3. § 89. pont a) alpont, 2. § (6) bekezdés].A kérdéses esetben a szerződő és díjfizető a társas vállalkozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatásban a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, illetve alkalmi munka esetén az Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit a 8-9. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.Az Efo-tv. 8. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor kiterjed rá a biztosítás. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő, vagy ennek híján a szerződés szerinti jövedelem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli költségelszámolás.Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja-tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. Ebben az esetben a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében. Ezt a maximum-adóalapot csökkenti (többek között) az érintett Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, így például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg.Az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges információk közül néhány hiányzik, ezért a válaszadásnál egyes tényálláselemek tekintetében feltételezéssel éltünk.Az Szja-tv. 2. §-ának (5) bekezdése úgy szól, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyéni járulékokat levonnia. Abban az esetben, ha a biztosítás nem áll fenn (tehát az érintett járulékalapot képező – az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő – jövedelme havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladó kiküldetés esetén belföldön keletkezik adó­fizetési kötelezettség. A munkáltatónak az adóelőleg megállapításához az Szja-tv. 46. §-ának (6), illetve (7) bekezdése alapján kell eljárnia. E szerint az adó­előleg-megállapításra kötelezett kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.
1
2
3
4