11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei
Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
2. cikk / 11 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
3. cikk / 11 Felszolgálási díj II.
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
4. cikk / 11 Elmaradt cafeteriajuttatás kifizetése
Kérdés: Kifizetheti egy Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató az előző években elmaradt cafeteriajuttatást az általa foglalkoztatott tisztviselőnek SZÉP kártyára történő utalással? Abban az esetben, ha igen, milyen járulék- és adóvonzata lesz a juttatásnak? A kifizetendő összeg, az idei összeggel együtt, meghaladja az éves keretösszeget.
5. cikk / 11 Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal
Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
6. cikk / 11 Pénzben kapott béren kívüli juttatás értékhatárának átlépése
Kérdés: Hogyan kell eljárni az adókötelezettség rendezésének érdekében abban az esetben, ha egy kilépő dolgozó, aki a béren kívüli juttatásként pénzösszeget is kap, az időarányosnál már több juttatásban részesült?
7. cikk / 11 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
8. cikk / 11 Evás osztalék utáni 4 százalékos eho
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
9. cikk / 11 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 11 Árfolyamveszteség kompenzációja
Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
