Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...összegű közterhet kell megfizetnie, amellyel minden fizetési kötelezettségének eleget tesz, illetve a munkavállalótól sem kell levonni az szja-t és az egyéni járulékokat. Az alkalmi munka esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...7 942 200 forint jövedelemfelett 35,5 százalékát kell fizetni. Járulékalapot képező jövedelemnek minősül– egyebek mellett – az Szja-tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önállóés nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyukra tekintettel juttat.Ebből adódóan a juttatás nem természetbeni juttatásnakminősül az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés l) pontja alapján, hanem az Szja-tv. 25.§ (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyjutalom juttatásatekintetében a magánszemély foglalkoztatójának minősül.Mivel a társaság a magánszemély foglalkoztatója, így azSzja-tv. 69. § (1) bekezdésének l) pontja az adott juttatásra nem alkalmazható.Emiatt, továbbá arra tekintettel, hogy az Szja-tv. 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azönálló tevékenységből származó megbízási díj esetén az adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...és az ilyen címen kifizetett összeg után semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség nem jön létre.Felhívjuk a figyelmet az Szja-tv. szóhasználatára, amely munkáltatót említ. Az Szja-tv. értelmében a munkáltató az, akivel (amellyel) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelme Magyarországon esik bevallási és adófizetési kötelezettség alá.A kifizetett jövedelemből a 2003-ban hatályos Szja-tv. alapján kell a munkavállalóra vonatkozó, nem rendszeres jövedelem adóelőleg-megállapítási szabályai szerint megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben nem árt meghatározni, hogy a kifizetett összegből mennyi a személyes munkavégzés díja és mennyi a vagyoni jog értéke!Az szja alapját az Szja-tv. szerinti összeg képezi. A felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem az összevont adóalap része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
2