Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...tényezőként csak a Szocho-tv. 1. §-ának (1)–(3) bekezdésében felsorolt jövedelmeket lehet figyelembe venni. E körbe viszont csak az szja-köteles jövedelmek tartoznak.Ez alapján egyrészt a 12 × 25.000 = 300.000 forint munkabért, másrészt az átalányadózásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettség létrejön, a megbízottat be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, be kell vallani és meg kell fizetni az szja-előleget, a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót is.Amennyiben a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] ...és újraindítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz külön nem kell bejelenteni, mert erről a Belügyminisztériumtól értesül.Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyi-jövedelemadó-bevallást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet a válaszából: […] ...álló dolgozó esetében viszont a szakképzési hozzájárulás alapja főszabály [Szakhoz-tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja] szerint az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységre jellemző kereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett cél – az ügyvezető személyét érintőközterhek optimalizálása – megvalósítása 2007. szeptember 1-jétől azeddigieknél lényegesen egyszerűbbé vált. Ettől az időponttól hatályos ugyanis a2007. évi LXI. tv. 35. §-a, amely a Gt. 22. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Járulékalap-nyilatkozat módosítása

Kérdés: Egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású vállalkozó 2004-re a minimálbérnél magasabb járulékalap után vállalta a társadalombiztosítási járulék megfizetését. Időközben egy társas vállalkozás ügyvezetője lett úgy, hogy megbízatását főállású munkaviszony keretében, egyéni vállalkozását pedig 40 órás munkaviszonya mellett látja el. Lehetővé teszi-e jogszabály a Tbj-tv. 29/A. §-a szerinti járulékalap-nyilatkozat módosítását?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik legalább heti 36 órát elérő (akár több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból származó) foglalkoztatással, járulékalapja az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott tényleges kivét, azaz nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége.Ezt a szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.