Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűsítettfoglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- ésjárulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseitkell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti, hogy az alkalmi munka törvényikritériumainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. A Tbj-tv.4. § k) 1. pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem többek között azSzja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önállótevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes juttatások természetesen a tagnak is adhatóak,azt adótörvény nem tiltja-tilthatja meg, de nem adómentesen, hanemadókötelesen.Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés ka) pontja szerint a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban végezheti a tevékenységét. Aválasztott tisztségviselő részére "tiszteletdíjként" elengedett közös költségaz Szja-tv. 4. § (2) bekezdése alapján bevételnek, ezen belül pedig nem önállótevékenységből származó bevételnek minősül, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó jövedelme nincs – 18 százalék. Az így megállapított összegetviszont tovább csökkenti a havi 9 ezer forintos adójóváírás (Szja-tv. 30. §).A másik lehetőség a megbízási jogviszony. Ebben az esetben -feltételezve, hogy a megbízott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Evás vállalkozó osztalékának közterhei

Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékfizetés eldöntése a társaságkompetenciájába tartozik, az ehhez szükséges feltételek fennállása eseténszabadon fizethető. Az szja-fizetési kötelezettség a tagok esetében mindenkor aténylegesen felvett (elszámolt) jövedelem – beleértve az osztalékot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azönálló tevékenységből származó megbízási díj esetén az adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Választott tisztségviselők biztosítása

Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét (jelenleg 530 forint).A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem önálló jellegére. A Tbj-tv. 4. § k) pontjába foglalt meghatározás szerint ugyanis járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.