Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettség létrejön, a megbízottat be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, be kell vallani és meg kell fizetni az szja-előleget, a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót is.Amennyiben a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor kiterjed rá a biztosítás. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő, vagy ennek híján a szerződés szerinti jövedelem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként jóval szűkebb a kedvezmények köre, mint a munkaviszonyban álló tagok esetében. Ezért érvényesíthető lenne utána pl. szja-ban a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, valamint a családi járulékkedvezmény, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...minősülő ügyvezetőjének – nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie [Tbj-tv. 25/A. § a) pontja]. Mindehhez hozzátesszük, hogy az Szja-tv. 24. §-a 1) bekezdésének d) pontja a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységét a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Megbízási jogviszonyban álló nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés:

Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a nyugdíjas ügyvezető, aki nem tagja a kft.-nek, de az ügyvezetői feladatait az alapító okirat értelmében megbízási jogviszony keretében látja el? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a nyugdíjas ügyvezető fia.

Részlet a válaszából: […] ...megjelent 4295. kérdésre adott válaszuk véleményem szerint hibás, mivel az ügyvezető megbízási jogviszonya nem önálló tevékenység az Szja-tv. szerint, hanem a nem önálló kategóriába tartozik. Így a 10 százalék költséghányad sem helytálló.A szerző válaszol:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem ebben az esetben a megállapodásban rögzített megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségek elszámolására az Szja-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a jogviszony tehát biztosít némi költségcsökkentési lehetőséget a társaság részére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti. A társas vállalkozórészére a személyes közreműködéséért kifizetett díjazást az Szja-tv. 24. § c)pontja értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kelltekinteni, mely a Tbj-tv. 4. § k)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem alapján teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv. alkalmazásában nemönálló tevékenységnek minősül, csakúgy, mint a választott tisztségviselőtevékenysége, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.