8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
2. cikk / 8 Korkedvezmény
Kérdés:
Mikor mehet nyugdíjba az az 1964-ben született férfi, aki 5 év 63 nap korkedvezményre jogosító időt szerzett, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik?
3. cikk / 8 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
4. cikk / 8 1957-ben született férfi
Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba egy 1957-ben született férfi, aki mozdonyvezetőként 6 év korkedvezményre jogosító időt szerzett, és egészségi állapota miatt már szeretné abbahagyni a munkát?
5. cikk / 8 1959-ben született bányász nyugdíjazása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959. június hóban született férfi, aki jelenleg is aktívan dolgozik egy bányaüzemnél? Érvényesíthető az igénybevétel során a bányánál ledolgozott 20 év alapján járó korkedvezmény abban az esetben, ha az igénylő ezeket az éveket még a kedvezmény megszüntetése előtt töltötte jogosító munkakörben?
6. cikk / 8 1956-ban született nő
Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugdíjra egy 1956-ban született nő, aki 22 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 8 évet korkedvezményes munkakörben töltött, és 10 évig rokkantsági nyugdíjban részesült? Szolgálati időnek minősülnek a rokkantnyugdíjas évek?
7. cikk / 8 Gépjárművezető korkedvezményes nyugdíja
Kérdés: Jogosult lesz korkedvezményes nyugdíjra 40 év után egy gépjárművezető?
8. cikk / 8 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?