Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben.A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli költségelszámolás.Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja-tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. Ebben az esetben a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként jóval szűkebb a kedvezmények köre, mint a munkaviszonyban álló tagok esetében. Ezért érvényesíthető lenne utána pl. szja-ban a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, valamint a családi járulékkedvezmény, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladó kiküldetés esetén belföldön keletkezik adó­fizetési kötelezettség. A munkáltatónak az adóelőleg megállapításához az Szja-tv. 46. §-ának (6), illetve (7) bekezdése alapján kell eljárnia. E szerint az adó­előleg-megállapításra kötelezett kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja-tv.28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltakszerint a munkaszerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a társadalombiztosításijárulékok alapja csak kivételesen térhet el egymástól. Ilyen például, amikor– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem alapján teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv. alkalmazásában nemönálló tevékenységnek minősül, csakúgy, mint a választott tisztségviselőtevékenysége, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...és a Tbj-tv. hatálya alá tartoznak. Esetükben a magyarállampolgárokhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv.szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önállótevékenységből származó bevételnek azon részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási oldalról jelentkező különbségbemutatását az Szja-tv. szabályainál kell kezdeni. A jelzett törvény 3. § 11,12. és 13. pontjai a következőképpen határozzák meg a kiküldetés, a külföldikiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
1
2