11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
2. cikk / 11 Minimálbér emelése év közben
Kérdés:
Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
3. cikk / 11 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
4. cikk / 11 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
5. cikk / 11 Tartásdíj
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
6. cikk / 11 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
7. cikk / 11 Távmunka és bedolgozói jogviszony
Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
8. cikk / 11 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
9. cikk / 11 II. fokozatú rokkant foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
10. cikk / 11 Távmunkavégzés szabályai
Kérdés: Mit jelent pontosan a távmunka fogalma, és milyen teendői vannak a munkáltatónak az ilyen jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban?
