Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...alapját, a ténylegesen realizált jövedelem alapján kell leróni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és – ez esetben – a személyi jövedelemadót is.A tag – az ügyvezetésen túl – természetesen közreműködhet a cég bevételszerző tevékenységében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

EU-s tagállamba költöző ügyvezető

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?

Részlet a válaszából: […] ...illetve a 08-as bevallás M-12-es lapján kell jelölni, hogy a munkavállaló más tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik.A személyi jövedelemadó vonatkozásában (ideértve az osztalékot is) pedig az adott állammal érvényben lévő kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az igénylő jogosult a csecsemőgondozási díjra, illetve a gyermekgondozási díjra, akkor az ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a gyermekével együtt külföldön tartózkodik.A jogosultság a magyar társadalombiztosítási szabályok alapján áll fenn, a 2015. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...bizonytalanság állna elő, az 1976. évi 2. tvr. nyújthat segítséget.Jelen esetben egyébként viszonylag egyszerűnek tűnik a helyzet a személyi jövedelemadózással kapcsolatban, hiszen a munkaidő kihangsúlyozása mindkét tagállamban munkaviszonyra utal.Az egyezmények és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállást alapul véve a cég eljárása a magyarországi adó- és járulékfizetés tekintetében helyes. A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatosan azonban akad még tennivalója a cégnek, de nem itthon, hanem Franciaországban. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Ausztriában dolgozó magyar vállalkozó közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft., ha a 'T1041-es lapon megszünteti annak a magyar állampolgárságú társas vállalkozónak a jogviszonyát, aki Ausztriában munkaviszonyban áll, és az osztrák biztosító által kiadott A1-es igazolás értelmében ott biztosított? A magánszemély Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel. A vállalkozás EU-s adóalanynak is teljesít szolgáltatást. Milyen esetben keletkezik Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozónak, be kell-e nyújtani a '08-as bevallásokat, illetve van-e valamilyen adó- vagy biztosítási kötelezettsége az ausztriai törvények alapján a magyarországi vállalkozásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozónak a magyar vállalkozástól, magyarországi tevékenységből származó jövedelme után kizárólag Magyarországon kell személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...hogy abban az esetben, ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem éves összege az egymillió forintot meghaladja, a magánszemély a személyi jövedelemadón túl 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni a teljes jövedelem után. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...Európai Egészségbiztosítási Kártya, amellyel az unió területén – további fizetés nélkül – igénybe vehetők az orvosi ellátások.Személyi jövedelemadót nem kell fizetni addig, amíg valamilyen jövedelemfelvétel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapjánkell meghatározni.A)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...szerzettjárulékalapot képező jövedelmei után, ide nem értve: – a természetbeni juttatás adóalapként megállapítottértékének személyi jövedelemadóval növelt összegét, – az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapkéntmeghatározott részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2