Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelemnek. Ennek megfelelően, a juttatás szokásos piaci értékét alapulvéve, meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapjával – ide nem értve az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásadóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét -,azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Melegétkezési utalvány közterhei

Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozónak adott adóköteles étkezési hozzájárulásadóköteles természetbeni juttatásnak tekinthető, akkor a munkáltató 54 százalékszemélyi jövedelemadó, a személyi jövedelemadóval növelt juttatási értékreszámított 29 százalék társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalékát megnem haladó része (2007-ben 9825 forint). A megjelölt értékhatáron felül adottdíjazásokat egyéb jövedelem címén személyi jövedelemadó és 11 százalékosegészségügyi hozzájárulás terheli [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés b) pontja, Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony esetén alapesetben a megbízó díjfizetésére köteles. A Ptk. szabályai azonban elismerik a megbízás ingyenesesetét is, így a visszterhesség alól kivételt képez, ha az ügy természetéből,illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó telefonhasználata

Kérdés: Az 54 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell-e megfizetni a magáncélú telefonhasználat után egy többes jogviszonyú, heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó esetében, aki a saját vállalkozásában személyes közreműködésre tekintettel nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...természetbenijuttatásnak minősül. Az adóköteles természetbeni juttatások után az Szja-tv.69. § (4) bekezdése szerint 54 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.Az Eho-tv. 3. § (1) bekezdése szerint 11 százalékegészségügyi hozzájárulást kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás.Összegezve elmondható, hogy a kifizetőt az alkalmazott utána juttatási érték 54 százalékát kitevő személyi jövedelemadó, 44,66 százalékátkitevő társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkaadói járulék terheli,ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] ...értéke, kivéve az Szja-tv. 69. § (5) bek. b) pontja szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék, nyújtott szolgáltatás.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. e) pont rendelkezéseinek megfelelően 2003. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...következőket mondhatjuk el. A vetélkedő/verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg mentes a személyi jövedelemadó alól. Lényeges, hogy az értékpapír formájában juttatott díj nem minősül tárgyjutalomnak, mint ahogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
2